Az ipari termelésben széles körben alkalmazzák az blankológépeket, de felépítésük, vezérlési módjuk, alkalmazható anyagok és feldolgozási technológia alapján többféle típusba sorolhatók. E különbségek megértése segít a megfelelő berendezés kiválasztásában és használatában az optimális teljesítmény elérése érdekében.
Szerkezetileg a blankológépek főként két kategóriába sorolhatók: mechanikus és CNC. A mechanikus vágógépek rögzített formákra és egy lyukasztó kapcsolószerkezetre támaszkodnak a vágás befejezéséhez. Egyszerű szerkezetűek, alacsony gyártási költséggel rendelkeznek, és alkalmasak egyetlen terméktípussal és nagy tételszámmal történő gyártásra. A CNC blankológépeket viszont szervomotorok és programvezérlés hajtják, ami lehetővé teszi a vágási út és a méret rugalmas beállítását, így alkalmassá teszi a rugalmas gyártásra többféle terméktípussal és kis tételmérettel. A kettő megjelenésében is különbözik; a mechanikus simítógépek jellemzően nyitott kerettel rendelkeznek, míg a CNC kivágógépek gyakran zárt védőburkolattal és kijelzővel rendelkeznek.
A vezérlési módszereket illetően a mechanikus vakológépek kézi szerszámcserére és pozicionálási blokkbeállításra támaszkodnak, ami intuitív kezelést, de alacsony kapcsolási hatékonyságot kínál. A CNC vágógépek a megmunkáló program bevitelével automatikusan végrehajtják a folyamatot, és működés közben módosíthatják a paramétereket, így összetett kontúrokat és nagy pontosságú{1} vágást érhetnek el. A CNC-vezérlésű gépek magasabb szintű intelligenciát kínálnak, és interfésszel tudnak lenni a termelésirányítási rendszerekkel, míg a mechanikus gépek inkább a helyszíni személyzet tapasztalatára támaszkodnak.
Az alkalmazható anyagok és vastagságok alapján a simítógépek fém-specifikus, nem-általános fém-célú és több-funkciós kompozit típusokba sorolhatók. A fém-specifikus gépek általában nagy-szilárdságú pengéket és nagy-teljesítményű meghajtókat alkalmaznak, amelyek alkalmasak kemény anyagokhoz, például vastag acéllemezekhez és rozsdamentes acélhoz. A nem{9}}fém típusokat többnyire puha vagy közepes keménységű anyagokhoz, például műanyag lapokhoz, kartonpapírhoz és bőrhöz használják, viszonylag könnyű pengékkel és nyomásbeállításokkal. A kompozit típusok a pengék változtatásával és a paraméterek beállításával többféle anyaggal is kompatibilisek, de az egy művelettel feldolgozható anyagok köre némileg korlátozott.
A működési módszereket tekintve léteznek egyszeri-vágásos és folyamatos etetési modellek. Az egyszeri-vágású gépeknél minden művelet után újra kell adagolni, ami alkalmas kis-kötegelt vagy kísérleti feldolgozásra. A folyamatos adagológépek automatikus adagoló görgőkkel vagy hevederekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a hosszú vagy hengerelt anyagok szakaszos szétválasztását a gép leállítása nélkül, jelentősen javítva a hatékonyságot.
A biztonság és a karbantartás terén is vannak különbségek. A CNC vakológépek általában több elektronikus védelmi és hibadiagnosztikai funkcióval vannak felszerelve, amelyek korai figyelmeztetést jelenthetnek a szerszámkopásra vagy a pozicionálási eltérésekre. A mechanikus vakológépek jobban támaszkodnak a mechanikai korlátokra és a kézi ellenőrzésre, így a karbantartás viszonylag egyszerű, de a gyakori ellenőrzésektől függ.
Emellett jelentős különbségek vannak az árban és az üzemeltetési költségekben is. A mechanikus vakológépek alacsonyabb kezdeti beruházással és alacsonyabb energiafogyasztással rendelkeznek, így alkalmasak korlátozott költségvetésű és egyszerű termékcsaládokhoz. A CNC vakológépek kezdeti befektetése magasabb, de megtakaríthatják a szerszámváltási időt és munkaerőt, így hosszú távon gazdaságosabbak lehetnek változó rendelési körülmények között.
Összességében a vakológépek közötti különbségek szerkezeti formájukban, vezérlési módjukban, az alkalmazható anyagokban, működési módokban, biztonságban és karbantartásban, valamint költségekben rejlenek. Csak ezen méretek gyártási igény szerinti mérlegelésével választható ki a folyamatkövetelményeknek megfelelő, gazdaságos és praktikus gépmodell, amely megbízhatóan támogatja a folyamatos és hatékony gyártást.
